Lara szemszöge
Mira is és én is úgy gondoltuk, hogy először szórakozzunk kicsit, aztán ha már nagyon nem megy át változunk.
Rose elkezdett felém szaladni mire én elugrottam fel egy fa tetejére.
- Te mi vagy heee? - Kérdezte még dühösebb lett.
-Találd ki - mondtam rá kacsintottam és egy másik fa ágra ugrottam át.Tekintetével keresett ..és mire megtalált
már rég máshol voltam. Élveztem. Mikkor már meg untam le ugrottam szembe álltam vele és rá mosolyogtam.
elkezdtem felé szaladni ö meg felém szépen kikerültem így a háta mögé kerülve egy fának vágtam.
Mérgesen fújtatott mikkor vissza jött.Eközben rá pillantottam Mirára, hogy jól van e..Jól boldogult Tanyaval.
Rose még dühösebben szaladt felém én pedig csöndben álltam egy helyben nyugodtan. Mikkor már majdnem elért
fel ugrottam , nem akartam még támadni, fel akartam idegesíteni, hogy ne tudjon gondolkodni.
Láttam hogy mirának is az a terve Tannyaval.. Mikkor már mind a kettő eléggé ideges volt Miráva egymás mellé
álltunk a két szőke vámpír nő pedig velünk szembe.Mirával egymásra néztünk majd át változtunk.
A két vámpír nő nagyon meg lepődött hátrálni kezdett.Mind a ketten morogva elindultunk feléjük.
Két felé szaladtak én Rose után Mira pedig Tannya után. Rose erősnek bizonyult, de nem bírt velem.
RÁ néztem Mirára, de ez hiba volt Rose eldobott ..körülbelül 3 fát vihettem ki.
Eltört pár bordám de fel álltam.Elindultam Rose fele már nem nagyon tudtam gondolkodni a fájdalomtól.
Belém rúgott és repültem vagy 3 métert...Még több bordám tört el..már az orromból is vér folyt.
Alig bírtam felállni, de nagy nehezen meg tettem ha már úgy halok meg akkor küzdjek az életemért, Emmettért.
Hallottam egy sikolyt de nem tudtam rá oda figyelni a célom Rose volt.
Hallottam, hogy valaki tüzet rak, remélem nem Mirát gyújtják fel.Rose felém közeledett, nem bírtam meg mozdulni
sem.Annyit láttam, hogy Mira neki ugrik Rosenek és többet semmit.
Sötétség vett körül és ez nyugtató, és kétségbe ejtő is volt.Most enyém a csend, a nyugalom.
Akartam minden jót és szépet, de a sors körülöttem mindent össze tépett.Csak Emmetre tudok most gondolni.
Végre boldog volt velem, és Rose közbe lépett..Most halott lennék? Ha igen remélem Emmett boldog lesz még.
Biztosan boldog lesz.
-Laraaaa ébredj - Hallottam meg szerelmem kétségbe esett hangját. Nem tudtam meg szólalni, vagy kinyitni a szemem.
Mozogni sem tudtam. Be voltam zárva a sötétségbe. Jelezni akartam Emmetnek, de nem tudtam.
Féltem, hogy el kell tőle válnom örökre. Nem tehettem semmit ...
Egyszer csak egy fény jelent meg előttem.
2010. november 5., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
7 megjegyzés:
OOOOOOO
Ugye nem hal meg? Mond, hogy nem?
MOndjuk, gondolom nem :)
Na, nagyon jó lett a fejezet.
Ahogy harcoltak =) <3
Na, nagyon jó lett. Pussz
tök szupi lett!!!!puszi
ááááááá ugye nem hal meg???/nem ölheted meg juj lécci friss kérlek lécci lécci ezt a függővéget :) nagyon jó lett siess a kövivel:D Annyira jól leírtad ahogy harcolnak:D tök királyul írsz:D
friss azzonal:D
nagyon jó let:)
siess*-*
Jujj nee neee nee! Ezt nem teheted velem/ünk!!! Ááá!!!! Frisset lécciii!!!!!
uhhháwwwwwááá*-*
lájk ;D atomcool :D
ugy csak a szemébe világító zseblámpa az?? x"D remélem nem hal meg OO
siess a frissel lécciiiiiiiiiiiii x)
puszi MImi
mimi wáá te őőrült:D:D:D zseblámpa...:'D
Megjegyzés küldése